"Elfogadom a jókat, de megvetem a rosszat
Ugyanonnan jövünk, testünk ugyanoda porlad
Senki sem több a másiknál, hiába szólod le
Én is követtem el hibákat, ezeket nem mosom le
magamról, de tudom, hogy téged őszintén szeretlek"
Komolyan nem értem. Hogy mit? Azt hogy mi értelme köpködni egymásra. Nem azzal van a gond, hogy valakit nem kedvelünk, és ezért úgy viszonyulunk hozzá ahogyan. Esetleg megmondjuk nekik a magunkét, vagy esetleg teszünk egy megjegyzést. Belefér. De erőltetetten keresni a másikban azt, hogy mibe tudunk bele kötni. Na ez az amit nem tudok felfogni. Ez persze nem összekeverendő azzal, ha egy szövegemben megemlítek személyeket, és rá utaló megjegyzéseket. Mert az egy más dolog, annak ott a helye. De sokszor csak azt látom, hogy mások azt figyelik, NA most mibe tudok belekötni, EZ AZ van mibe, szóval bele is kötök. Az ilyeneket sajnálom akiknek ennél jobb dolguk sincs. Elég szegényes életforma mit ne mondjak.
A másik dolog amiről egy-két gondolatot le szeretnék írni, az ez a külsőről ítélünk baromság. Na ez a másik amit nem tolerálok. Haveroktól is nem egyszer hallom: "Szeretem ezt a csajt mert jól néz ki!" Olyat sose hallok, hogy szeretem mert jól el tudok vele beszélgetni, vagy mert aranyos, vagy mert jó fej. Ezek valahogy kimaradnak, és csak azt figyeli mindenki, hogy na most kicsit molettebb alkat, vagy éppen nem olyan nagy szépség, akkor szóba se állok vele. Közben lehet belül nem olyan rohadt mint az a felnyomott mellű, miniruhás liba, akit ő szeret mert jó csaj. És igen ennek megvan a visszája is, mert a lányok is ilyenek. És akkor sokan beszólnak az utcán az olyanoknak akik kicsit is mások mint a többiek. Majd nagynak érzik magukat. Nem, ez éppen az ellenkezőjét bizonyítja, hogy olyan kicsik, hogy én is lazán zsebre vágom mindet. Ezeken a dolgokon is illene egy kicsit elgondolkozni. Mert könnyű valaki felett ítélkezni, de ha saját magunk felett kell akkor bajban vagyunk. Nem azért mert nem tudunk ítélkezni magunk felett, hanem mert akkor magunkba nézünk és olyat látunk, amiből rájövünk, hogy pont mi vagyunk azok, akiknek a legkissebb joguk elítélni egy másik embert.
Köszöntem a figyelmet.
Utószónak szóljon Tupac, egy kicsit témába vágó dallal:
